Jocky :)

Régen írtam már, mivel mostanában nem történt semmi komoly, így arra gondoltam, hogy megosztok veletek pár képet Jockyról, Papámék kutyájáról.

Bohókás egy jószág, hihetetlenül tud örülni az embereknek. És persze mint minden kutyának, neki is megvan az elképzelése a kényelmes fekvés fogalmáról. :D

Ja, és szereti a répát..

Interjúk, cikkek és nagy emberek között

Tudom, hogy már elég régen írtam, de az utóbbi hetekben eléggé el voltam havazva.
A gyakorlat megkezdésével egy teljesen új időszak kezdődött az életemben. Bizonyos értelemben meg is változtatott, remélem jó értelemben.
Az emberek a szerkesztőségben mind nagyon határozottak, magabiztosak és okosak. Próbáltam ezekből a tulajdonságokból erőt meríteni én is azokhoz a feladatokhoz, amiket az utóbbi időben kaptam. Nem volt egyszerű, sőt iszonyú nehéz volt. Megrázó élményekben volt részem, amelyeken meg kellett keményítenem magam, hogy átvészeljem, de megérte.

Az egyik ilyen eset egy idős bácsival készített interjúm volt. Az első komoly interjúm. Megbízóm el is ismerte, hogy ezzel bedob a mély vízbe, de próbáljak meg kiúszni belőle. Hát sikerült. Persze nem volt könnyű. Túlságosan átéreztem a bácsi helyzetét és túlságosan is segíteni akartam rajta. Csiszolnom kell még az olyan tulajdonságaimon, mint az empátia, vagy a segíteni akarás. Tudom, hogy ezek egyszerű emberi tulajdonságok, de egy újságírónak bizonyos értelemben el kell rugaszkodnia ezektől, hogy igazából segíteni tudjon. Máshogy fogalmazva, nem szabad teljesen együttérezni egy emberrel, hogy a legjobban meg lehessen vizsgálni a helyzetét. Úgymond kívülről kell nézni a dolgokat, hogy teljesen átfogóan, minden szempontot figyelembe véve írjunk meg egy cikket, és ezzel tudunk neki a legtöbbet segíteni.

A másik ilyen esetem egy mozgásképtelen lány anyukájával készített interjúm volt. Látni, hogy egy nő (merthogy 34 éves) teljesen mozgásképtelen, egész életében az ágyhoz volt "kötve" és látni a helyzetüket. Elmondani sem tudom, hogy milyen felkavaró volt. Az ember egy ilyen élmény után teljesen átértékeli az életét. Köszönetet mond mindenért, ami megadatott neki és jobban megbecsüli azokat, akiket szeret.

Ezeket a feladatokat, és még sok kisebb mást is elvégezve mondhatom, hogy még mindig kitartok amellett, hogy újságíró leszek. Nem vette el a kedvemet semmi, sőt inkább megerősített. Megtanultam határozott és spontán lenni. Megtanultam beszélni nagy és hétköznapi emberekkel. És megtanultam, hogy a világnak nincs vége ott, ahol én létezem. Van aki rossz helyzetben van, és van aki még rosszabban. De megtanultam, hogy hogyan lehet segíteni ezeken az embereken, ha nem is a hétköznapi értelemben véve.

És persze semmi nem hasonlítható ahhoz az érzéshez, mint amikor a nevemet látom az újságban, mint egy cikk írója. :) Ez is erőt ad ahhoz, hogy a következő 3 évben még keményebben tanuljak, mint eddig. 

My first day in the editorial office

Nem olyan túl régi vágyam, kb. egy éve döntöttem el, hogy én bizony újságíró leszek. És ezt olyan bizonyossággal határoztam el, hogy "ha törik, ha szakad", akkor is véghez viszem.
Írtam is egyből a megyei újságnak, hogy hát szeretnék menni nyáron gyakorlatra, akik visszaírtak, hogy szívesen látnak. Hosszas egyeztetés után jutottunk el a mai naphoz, amikor is izgalommal és várakozással telve léptem be a szerkesztőség ajtaján az első munkanapomon.

Reggel ötkor kelni naponta nem egy leányálom. Lehetne rosszabb, nem azt mondom, de jobb is. Persze kezdésnek pont megfelel. :) Mindenesetre pontban ötkor kikeltem az ágyamból és hosszú készülődés után (mégis csak az első napjára megy az ember) elindultam Győrbe.
Mikor beléptem a szerkesztőség ajtaján és megmutatták az (ideiglenes) asztalomat, már akkor láttam, hogy "igen, ezt akarom csinálni". Minden munkának és hivatásnak meg van a maga hangulata, de ennek aztán főképpen. Körbenéztem és láttam az embereket, ahogy írnak, láttam ahogy az agyukból a szavak a kezeiken keresztül a képernyőre áramlanak. Láttam ahogy ezekből a szavakból szöveget, cikkeket formálnak, és láttam ahogy ezekből a cikkekből egy újság lesz.
A heti értekezlet után, ahol lenyomtam egy enyhén kínos bemutatkozást, elkezdődött az igazi munka. A körülöttem ülő újságírók az önálló munkára buzdítottak, nekem persze fogalmam sem volt hogy az hogy kell. Fura volt, hogy mindenki tudja mit kell csinálni, és hogy miről szeretne írni, én meg ültem és azt se tudtam mihez fogjak neki. Ötletem se volt, hogy mit és hogyan.
De akkor jött a "megmentőm", adott egy kisebb feladatot, majd a végén megkérdezte, hogy szeretném-e megírni helyette a cikket. Mondtam persze, és már neki is láttam a szorgos kutatómunkának.
Megkerestem az interjúalanyomat, aki a barátom lett. - Szegényt mindig belerángatom a feladataimba :D -
Felhívtam, persze nem hivatalos módon, de feltettem a kérdéseim, majd megírtam a közel egy oldalas anyagot.
Miközben írtam, egyre jobban eltöltött az érzés, hogy alkotok valamit. Most igenis maradandót alkotok, leteszek valamit az asztalra, egy cikket, amit nem csak páran olvasnak majd el. És bár lehet hogy nem az én nevem lesz az író mezőben (még nem tudom), én büszkén fogom hirdetni, hogy "azt.. azt ott én írtam".
Miután végeztem a cikkel, örömmel, és persze félelemmel együtt küldtem el a felelős újságírónak, aki azonnal átnézte. "Szuper lett." - mondta. :)

Így hát teljes elégedettséggel és megkönnyebbüléssel hagytam el a szerkesztőséget. A mai nap szerintem örök emlék lesz, mint az a nap, amikor "először dicsérte meg az írásom egy hivatásos újságíró".
És aztán holnap majd minden kezdődik elölről.. :)

Újabb kontyok

Mint azt már láthattátok, a fonás a specialitásom.
Így most két újabb fonott kontyról írok, a legérthetőbben, ahogy lehet. (:

Az első frizurát 2 éve csináltam. A bal alsó sarokból felfelé indulva és egy jobb kanyart téve hármas fonással végigfontam a copfot. Meglazítottam a fonatot, majd jobbra csavarva feltűztem.
Ez a gyönyörű alkalmi konty lett belőle. :)

A második már nehezebb, mint az első. Íme az eredeti kép, amely alapján elkészítettem a barátnőm haját.

Először is három részre kell választanunk a hajat.

A fonást a középsővel kezdjük. Sima hármas fonás - az eredeti tincshez mindig hozzáveszünk még egy tincset oldalról. Annyi különbséggel, hogy itt az eredeti tincset félrerakjuk oldalra, (ezt vesszük majd hozzá az oldalsó fonatokhoz) és csak a kintről felvett tincseket fonjuk tovább. Végigfonjuk a középsőt, ezután az oldalsók jönnek.

Ezek is sima hármas fonások, csak a belső oldalnál a középsőnél félrerakott tincseket vesszük az eredeti tincshez. Ezeket is végigfontjuk, végül a három fonatot csavarva feltűzzük. 

Hajmodell: Kiss Anita

The first videos about my puppy

Ebben a bejegyzésben a két legelső videót mutatom meg nektek Jockyról.
A minősége egyiknek sem a legjobb, édesanyám készített őket a telefonjával, de a lényeg látszik. (:
A hangot érdemes egy kicsit feljebb tekerni, mert a kicsinek akkor még nem volt olyan nagy hangja. :)

Az első videóról már beszéltem az előző bejegyzésben. Édesanyám elbújt a szobámban, és videóra vette, hogy hogyan sírt utánunk a kutyus. :)

A második videó pedig az első útja az udvarunkon. Tüsszög, prüszköl, ugat, és meglehetősen furcsának találja a kavicsokat. :D

The cutest puppy

Van nekem egy csodálatos kutyám.

Vagyis nem nekem, hanem a Papámnak. Ugyanis ezt kapta tőlünk tavaly a születésnapjára. :)

Fiatalkorában már volt két pulija, és azokat is nagyon szerette, szóval azóta is vágyott egy másikra, így tavaly megkapta tőlünk. 

Az első pár napban viszont még a mi lakásunkban lakott a kutyus, és csak utána vittük el a nagyszüleimhez. 

Erről az időről mutatok most pár képet nektek. (:

Tél volt, hideg, de Jocky szemmel láthatóan élvezte a havat. :D 

Így nézett ki, mikor végre sikerült visszahozni a házba. :D

 Volt a mosókonyhánkban egy lábtörlő és az volt a kedvenc helye. 

Csak ott volt hajlandó feküdni vagy aludni. És csak akkor volt nyugodt, ha valaki ott volt vele. Nem kellett beszélni hozzá, se simogatni, elég volt, ha tudta hogy van még valaki a szobában. (:

Ha meghallotta hogy kimentünk, egyszerre felébredt. 

 És ha rövid időn belül nem tértünk vissza, akkor hangos ugatással és nyüszítéssel a keresésünkre indult. (:

Majd mikor megtalált minket, addig nyaggatott, míg ki nem mentünk hozzá, hogy ő újra nyugodtan aludhasson. (:

Remélem tetszettek a képek. Persze nem tudják átadni, hogy mennyire cuki és aranyos ez a kutyus, de majd meglátjátok a következő bejegyzésekben, mivel folyamatosan posztolok majd róla képeket, videókat és történeteket. 

És remélem ti is olyan hamar megszeretitek majd, mint mi. (:

Konty hajfánkkal

Az a helyzet, hogy én a kontykészítésben a legjobban a fonáshoz értek, ezért van szinte minden frizurában, amit készítek valamilyen formában fonat.
A következő konttyal sincs ez másként és csak egy hajfánk kell hozzá.

Miután összekötöttük a hajunkat, és ráraktuk a fánkot, fogjunk egy tincset és tűzzük meg lent, hogy a fánk alján kezdődjön a fonás. Ezután végigfonjuk a copfot, ügyelve arra, hogy a fonat leérjen a fánk aljára. A befont copf végét a fánk tövében rögzítjük, majd oldalt is rögzítjük a fonatot és kész is.

És íme még pár kép erről az egyszerű frizuráról. (:

Hajmodell: Révai-Radics Lilla

DIY - gipsz ékszertartó

Nos, már említettem hogy fogok készíteni egy másik ékszertartót is, amire gyűrűket és karkötőket aggathatunk. Hát elkészült, viszont kicsit hosszadalmas folyamat, ezért tartott eddig hogy írjak róla. 
Az ékszertartó nem más, mint egy gipszből kiöntött kéz, és ennek az elkészítését fogom lépésenként bemutatni. 

Először is be kell szerezni pár dolgot. Van amit egyszerűbb, van amit nehezebb. 
Szóval szükség lesz:

• egy kézhez kb 1 kg gipszre
• egy vastag gumikesztyűre
• tűzőgépre 
• és egy ilyen fára
• ezt úgy készítjük el, hogy keresünk egy akkora kör alakú tárgyat, hogy a kesztyűt rápróbálva az teljesen ki legyen feszítve, különben redős lesz a széle. Körberajzoljuk a kört a fán és kivágjuk. A lyuk szélét le kell csiszolni dörzspapírral, különben kiszakítja a kesztyűt.
  (nekem édesapám csinálta (: )

Ezután a kesztyűt fel kell tűzni a kivágott körre. Kicsit nehézkes, mivel egy részről fába kell tűzni, más részről pedig tűzés közben feszíteni is kell a kesztyűt, hogy végigérjen.

Feltűzés után valahogy így kell kinéznie. Ha kell, és a biztonság kedvéért rögzítsük több kapoccsal, mint ami ránézésre elég. 

Ha ezzel végeztünk ezt a fadarabot rárakjuk az asztal szélére, hogy a kesztyű lefelé lógjon, a másik végére pedig teszünk könyveket, vagy bármit, a lényeg, hogy nehezebb legyen mint 1 kg.

Ezután kikeverjük a gipszet. Ennek a folyamatáról és a kesztyűbe való öntésről sajnos nem tudtam képet csinálni, helyette leírom hogyan kell.

Beleöntjük egy tálba a gipszet és apránként, kis adagokban hideg vizet öntünk hozzá. Keverés közben vigyázzunk hogy ne legyen levegős és darabos. Annyi vizet aduk hozzá, hogy tejföl sűrűségű legyen. Ezután beleöntjük a kesztyűbe lassan és óvatosan, mert ha gyorsan öntjük akkor a hirtelen súlytól leszakadhat a kesztyű. (Én tettem alá egy tálat, ha mégis leszakadna, akkor ne a szék és a padló legyen tiszta trutyis) Ha beleöntöttük az egészet akkor az edényünket gyorsan megtöltjük vízzel, különben nem fogjuk tudni kimosni a gipszet. Majd óvatosan megnyomkodjuk (masszírozzuk) a kesztyűt és az ujjakat, hogy ne legyen levegős. És aztán várunk..

Elvileg 48 órát kell várni mire belül is és mindenhol teljesen megköt, de én inkább vártam három napot a biztonság kedvéért. 

Először levágjuk a kesztyűt a fáról.

Majd nagyon óvatosan levágjuk az egész kesztyűt a kézről. Könnyebbnek látszik, mint amilyen valójában, főleg az ujjaknál.

Így fog kinézni, ha mindent jól csináltunk. 

Így pedig már felaggatva. 

Az én ékszertartóm azonban még nincs teljesen kész. Mivel csak szürke gipszet kaptam, ezért még egy kis csinosításra vár. Nemsokára azt is megcsinálom és egy  másik bejegyzésben arról is beszámolok nektek. :)

Spring, Summer

Végre eljött a tavasz, a megújulás évszaka. Kivirágzik a környezet és színes lesz minden.
Néhány hónap múlva pedig újra itt a nyár, a kedvenc évszakom. Szeretem a hőséget, a strandokat, a napfényt és persze a vele járó finomságokat is.
Mivel tegnap vettem magamnak epret, a nyár egyik legjellegzetesebb gyümölcsét, úgy gondoltam utánanézek, miért is érdemes nyáron sok gyümölcsöt és zöldséget enni azon kívül, hogy finomak.

Az első tehát az eper. A tisztaság, a szenvedély és a gyógyítás szimbólumaként ismert gyümölcs több C-vitamint tartalmaz, mint a citrom. Kálium és vastartalma a vérképzésben játszik szerepet, ezenkívül hatásos még szembetegségekre is, úgyhogy nyáron hajrá EPER! (:

Ezután következzenek a főbb, azaz a kedvenc nyári gyümölcseim.

Az eper után a második helyen a görögdinnye áll. Vitaminjai nem jelentősek, viszont rendkívül sok cukrot tartalmaz, valamint húsának 90-95%-a víz, így jó hatással van a vese működésére.

A harmadik a szilva, amely szintén magas víztartalmával, illetve A-, B-, és C-vitamin tartalmával kedvelt gyümölcs. Lekvárként, aszalva, vagy gombócban egyaránt ízletes.

A málna főként vértisztító hatásáról ismert, mivel csökkenti a vércukorszintet és a vérnyomást, illetve serkenti a szívműködést. Fogyasztható frissen, szörpként vagy lekvárként. 

Végül a cseresznye, amely gazdag A-, B-, és C-vitaminban és kitűnő vértisztító, valamint a meggy, szintén vértisztító hatású, serkenti a máj- és a vese működését, és a leve a legjobb a meghűléses betegségek kezelésére.

És ha már gyümölcs, akkor zöldség is. 

A kedvencem a paradicsom, amelyet gyakran alkalmaznak gyulladásos, égett felületekre, mivel gyulladáscsökkentő anyagokat tartalmaz és megtisztítja a bőrt. Fogyasztása csökkenti az izületi fájdalmakat, valamint részt vesz az emésztési folyamatban is. 

A következő Magyarország egyik legrégibb kultúrnövénye, azaz a borsó. Fehérjetartalma háromszorosa a burgonyáénak, rosttartalma miatt pedig megfelelően telít.

A híres paprika, amelyből Szentgyörgyi Albert a C-vitamint vonta ki (amiért orvostudományi Nobel-díjat kapott) még a csontok és izületek kopásának késleltetéséről és trombózisgátló hatásáról ismert.

És végül a cukkíni, amely magas C-vitamin tartalma miatt segíti az asztma kezelését és gyulladáscsökkentő hatású, valamint gyakran fogyasztva fontos szerepet lát el a vastagbélrák megelőzésében is.

Remélem mindenkinek megjön a kedve idén nyáron, hogy sok gyümölcsöt és zöldséget egyen, hiszen láthattuk milyen jó hatásúak ránk és a szervezetünkre nézve is. (:

Fonott konty

Éppen múlt héten készítettem ezt a csodás frizurát, teljesen egyszerű, kb fél óra alatt kész.
Hosszú, dús hajból adja ki magát, ez a titka.
Először is a hajat össze kell kötni copfba lentre (vagy oda, ahova a kontyot szeretnénk tűzni).
Ezután nagyobb tincsekbe kell szétválasztani a copfot, (én hat tincset különítettem el egymástól). Ezeket a tincseket egyenként befonjuk, és az egyik oldalából kicsit kihúzzuk a hajat, így a fonat egyik oldala lazább lesz.
Miután az összes tincset befontuk, egyenként feltűzzük úgy, hogy a lazább fele legyen kifelé. Fentről kezdjük, és az első tincset még a copftól kicsit távolabb tűzzük le. Így haladva fonatonként egyre beljebb tűzzük le őket, végül az elején letűzött fonatokba (ahogy lefelé csavarodik a copfról) tűzzük a kontytűket, így kapunk lepcsőzetes és csigás kontyot.

 

 

 

Hajmodell: Révai-Radics Lilla

Remélem ti is kedvet kaptatok hozzá, nemsokára jövök egy másik ékszertartóval :)

Fonat

Négy évig voltam kollégista, és mivel a fonás, kontykészítés az egyik mesterségem, ezért a négy év alatt, melyekben a szobatársaimat (és az osztálytársaimat is) a hajötleteimmel boldogítottam, jócskán felhalmozódott a "hajak" nevű mappám szebbnél szebb hajkölteményekről készült képekkel.

Úgy gondoltam kisebb adagokban megosztom ezeket a fotókat veletek, hogy ti is kedvet kapjatok, vagy ötletet merítsetek hétköznapi, esetleg alkalmi hajviseletek elkészítéséhez.

Nagy vonalakban az elkészítés módját is megpróbálom leírni, de sajnos ahhoz képekkel nem szolgálhatok.

Az első fonat egészen egyszerű. Teljesen olyan, mint a sima hármas alapú fonás, csak mindezt hátrafele kell elvégezni. Tehát a tincseket nem hátulról előre, hanem előröl hátulra hajtjuk és veszünk hozzá oldalról. Ezt a műveletet végezve végig a hajon ezt a gyönyörű, mégis egyszerű frizurát kapjuk, amely hétköznapra, vagy kicsit variálva, akár a fonat végét feltűzve alkalmi kontyként is hordható.

A következő frizura kicsit összetettebb. Sima hármas alapú fonást kell végezni. Oldalról kezdve haladunk a másik oldal felé és mindig csak fentről veszünk hozzá plusz tincset. Kanyar nélkül, egy, vagy két kanyarral is elkészíthető, szintén hétköznapi, vagy feltűzve akár alkalmi viselet is lehet. 

Ennyi volt mára, nemsokára jelentkezem további gyönyörű hajkölteményekkel. :)

Hajmodell: Takács Réka

DIY - ékszertartó

Gondolom nem csak én küszködöm azzal, hogy hogyan tároljam az ékszereim megfelelően. Nem csak az a fontos, hogy egy helyen legyenek és reggel a nagy kapkodásban ne kelljen még azon is gondolkodnom, hogy vajon hova raktam azt, amire éppen szükségem van, hanem az is, hogy ne egy dobozban egymás hegyén-hátán legyenek, mert akkor még bogozni is kell őket.
Szóval kicsit kutattam az interneten olyan megoldás után, amely egyszerű, olcsó, és otthon is elkészíthető.
Kettőt is találtam, a mai fülbevalók tárolására alkalmas, de nemsokára jövök a következővel, amire pedig gyűrűket és karkötőket aggathatunk.

 Először is szükség van egy négyzet alapú reszelőre, festékre és ecsetre.

Én világos és sötétbarnát használtam, de persze bármilyen színnel be lehet festeni, ízléstől függően.

Először a sötétet vittem fel, mert ez a tartó nagyobbik része. 

Utána befestettem a maradék két oldalt is a világossal. A festék pár óra alatt megszáradt. Lehet, hogy át kell  majd kenni még egyszer, mivel a fémen az első réteg festék csíkos maradhat. A festés néha nehéz lehet a redők miatt, de mindent összevetve egyszerű az egész.

És íme a kész ékszertartó fülbevalókkal ellátva. Sok sikert mindenkinek, aki kedvet kap és megcsinálja. :)